„A képzelet az alkotás kezdete.
Elképzeljük, amire vágyunk,
azt akarjuk, amit elképzelünk,
s végül megalkotjuk, amit akarunk.”
Shaw, George Bernard
A mi István, a királyunk
Még 2005-ben kezdődött a történet, amikor az első rendezői gárda elhatározta, hogy színpadra viszi a halhatatlan művet Hegyeshalomban. Ihletből volt épp elég, hiszen a mű már nem gyermekcipőben járt, nagy népszerűségnek örvendett szerte az országban, és határon túl is, több száz előadást tudva a háta mögött. A hegyeshalmi közönség egy kezdetleges, részletekből álló előadást láthatott már korábban a Stettni tónál, illetve a Kulturális Egyesületnek köszönhetően rajkai vendégszereplők előadásában is megtekinthették a rockoperát.
A mostani előadássorozat első állomása 2006 volt. A hihetetlen elszántsággal és lendülettel kezdődő próbák az előadás előtt majd’ egy évvel elindultak. Az eleinte még csak havi szinten találkozó helyi fiatalok mellé környékbeli településekről érkezett az erősítés, hogy beteljesedjen a nagy álom: Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját színre vihessék augusztus huszadika alkalmából Hegyeshalomban! Töretlen küzdeniakarásuknak meglett a gyümölcse! A rendezői gárdának köszönhetően az énekesek és táncosok összehangolt munkája 2006 augusztus 19-re csúcsosodott ki. Több ezer ember előtt sikerült bebizonyítaniuk: volt értelme küzdeni! Az István, a király előadását hatalmas siker fogadta. A társaságból közösség formálódott, új kapcsolatok születtek, és soha el nem múló emlékek maradtak mindenkiben!
A műsort követően még hetekig lehetett hallani a visszhangot, de lassan elcsendesedett minden. 2007 tavaszán azonban nemcsak a virágok bontották szirmaikat, hanem rügyezni kezdett az „Ikir” is. Márciustól heti rendszerességgel voltak próbák a hegyeshalmi Tornacsarnokban. A csapat kibővült, a rendezői gárda átalakult, a küzdeni akarás azonban töretlen maradt! A koreográfia nagyrésze megváltozott, a táncosoknak hétről hétre új lépéseket kellett megtanulniuk. Tették a dolgukat. Önszántukból, senkitől sem kényszerítve. A közös cél megvalósítása érdekében, közös erővel áldozták fel a hétvégéiket, hogy a 2006-os előadást felülmúlva ismét bebizonyítsák maguknak és környezetüknek: alkalmasak a nagy mű előadására. És hogy mennyi enegia és küzdeniakarás volt a rendezőkben, és segítőikben, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ebben az évben már nem érték be egy szimpla előadással, kétnapos rendezvénnyel vezették fel a rockopera előadását. A Hegyeshalmi Hagyományőrző Napokon számos érdekes fellépővel lehetett találkozni, akik korabeli jelmezeikkel és előadásmódjukkal igazi fényei lehettek ennek a színpompás napnak! Majd a rendezvény záróakkordjaként következett az István, a király! Sajnos az időjárás nem volt kegyes a rendezvényhez, az előadás előtt jókora zápor mosta le a színpadot. A hirtelen jött eső beáztatta a technikát is, így az előkészületekhez képest egy mérsékelten látványos, ugyanakkor lelkesedésből jelesre vizsgázott előadást láthatott a nagyérdemű. S ahogy a fények elhalványultak a műsor után, úgy vált ez az előadás is múlttá. Ekkor még úgy volt, nem lesz folytatás…
Vagy mégis? 2008-ban a halványan parázsló akarat egyszercsak lángra kapott, és a nyár közepén, szinte az utolsó pillanatban magasba törő, forró lángjával hírdette, hogy igenis él, és újra hódítani akar! Az előadásra készülő fiatalok tábora átalakult: a táncosgárda nagyrésze kicserélődött, és az énekesek között is voltak, akik nem tudták vállani a 2008-as fellépést. A legnagyobb probléma leküzdése azonban a jogdíj megszerzése volt. Ebben az évben a rockopera 25 éves fennállásának alkalmából ugyanis a Társulat volt az egyetlen, akinek joga volt előadni az István, a királyt. Már javában folytak az előkészületek; a rendezők mindent megtettek azért, hogy sikerre vigyék a 2008-as előadást is, de a remény, hogy az előadás színpadra kerül, egyre halványabb lett. Az előadás előtti héten - valóban az utolsó percben - mosonmagyaróvár alpolgármesterének és a soproni színház igazgatójának köszönhetően sikerült megnyerni a Zikkurat Színpadi Ügynökség hozzájárulását a műsorhoz! Ezúton is köszönjük! Innetől nem volt más hátra, mint teljes elszántsággal, és odaadással készülni az augusztus huszadiki előadásra! És a végére minden összejött! Este kilenckor megszólalt a Nyitány, és a több ezres tömeg eggyé vált a színpadon eleinte lámpalázasan mozgó és éneklő szereplőkkel. Tűz lobbant, és füst gomolygott, fények színjátéka borította a színpadot. Sötétség és világosság, forróság és ridegség, öröm és bánat, mágia és valóság egyaránt jelen volt színdarabban. S a szereplők mindegyike a maga módján próbált azonosulni a rockopera összetett jellemével.
A 2008-as előadás talán a legjobban sikerült az eddigiek közül! Köszönjük mindenkinek, aki támogatásával, munkájával hozzájárult a rockopera harmadszori előadásához! Hegyeshalom Nagyközség Önkormányzata minden egyes szereplőnek, rendezőnek és segítőnek az István, a király előadás-sorozaton végzett kiemelkedő munkájáért Hegyeshalom Emléklapot adományozott!
|